Lászlóffy Vivien

Születési idő:		1990. 05. 29.
Egyesület:		Tálentum TC
Edző(k):		Báthory István, Barátosi Levente, Hornok Miklós
Egyéni ranglista helyezés:		1. (L14), 428. (ITF)
Eredmények:
	Magyar bajnok (2002, 2002, 2004)
	EB 3. hely (2003)
	ITF versenyek: 3. hely (Bp.), 2. hely (Bp.)
	ETA versenyek: 2. hely (Pécs), 1. hely (Portugália)

 

 

 

 

 

 

 

Lászlóffy Vivien

 

Hogyan kerültél kapcsolatba a tenisszel?
-6 éves lehettem, amikor eljártam megnézni a bátyám edzéseit és igazából rajta keresztül kedveltem meg a sportot, de a szüleim is teniszezetek és engem is gyakran magukkal vittek, amikor egymással játszottak. Elkezdtem edzésekre járni a BSE pályára, és ott kezdődött felépülni minden. Versenyen először 10 évesen voltam Balatonbogláron, rögtön 3. helyezést sikerült elérnem, a következő junior versenyeket pedig mind megnyertem. A bátyám átjött a Tálentumba, őt követve kerültem én is ide. Mandula Lacival kezdtem a felkészülést, utána átkerültem Csordás Attilához, akitől nagyon sokat tanultam, ezután Selmeci Petrával játszottam 1 évig, majd Mazály Norbival edzettem. Most a Vasason vannak az edzések, ahol egy úgymond "elit" csapat állt össze, aminek nagyon örülök. Többek között a Szávay Ágival és a Tóth Bencével edzek együtt. Szerintem egy nagyon jó társaság alakul itt ki.

Hogy nézz ki egy átlagos heted edzés szempontjából?
-A szüleimnek és nekem is nagyon fontos a tanulás. Bármi történhet velem ami miatt abba kell hagynom a teniszezést és akkor csak a tanulmányaimra támaszkodhatok. Sok versenyzővel ellentétben én nem vagyok magántanuló, egy elég erős német gimnáziumba járok, így kevesebb idő jut a teniszre és nehezebb a dolgom, de vasárnap kivételével általában minden nap van edzésem és kondira is hetente többször járok. Az edzések nagyon változatosak, az, hogy éppen mit csinálunk, általában az akkori állapotunktól függ, illetve, hogy készülünk-e valamilyen versenyre. A hangulat is jó szokott lenni, különösen most ez az "elit" csapat jól indult és tényleg mindenki nagyon szeret edzésre járni.
Vannak edzőtáborok, amikor intenzíven csak a tenisszel foglalkozom. Például a múlt héten voltam Spanyolországban, a Sanchez akadémián egy hétig, ahol nagyon sokat tanultam és nagyon sok élményt szereztem. Spanyolországban jobbak a körülmények és talán az edzések is színvonalasabbak voltak, de ez az új itthoni csapat most nagyon jó és szerintem itt is lehet lenni ugyanolyan eredményesnek, mint külföldön.

Egyéni vagy páros, melyiket szereted jobban?
- Ez változó, attól függ, hogy milyen a partner. Itthon nem is szoktam párost játszani, csak külföldön. Sokszor és jó párost alkotunk egy osztrák lánnyal, illetve van két cseh lány is akivel gyakran játszom. Az egyéni izgalmasabb, érdekesebb és minden rajtam múlik, a páros pedig társasabb, hangulatosabb és az a legfontosabb, hogy hogyan tudunk együtt játszani. A legjobban azt szeretem, ha először játszhatok egy egyénit majd utána egy párost.

Melyik meccsed a legemlékezetesebb?
-Ez egyértelműen a tavalyi Európa-bajnokság negyeddöntője volt. Egy szlovák lány ellen játszottam, 6:0, 5:2 volt neki, meccs labdái voltak, valahogy sikerült magamat összeszedni fejben, rizikóra mentem, bejött minden és megfordítottam a meccset. Ez utána is nagy erőt adott a játékban.

 

Azt mondják rólad, hogy nagyon okosan játszol, és hogy fizikálisan egyértelműen kiemelkedsz a mezőnyből?
Mit gondolsz a rólad alkotott véleményekről? Mit gondolsz Te a saját játékodról?
-Szerintem én nem vagyok egy olyan játékos, aki csak üti a labdát. Én mindig igyekszem fejjel játszani és szerintem minden ellenfelet másképp lehet legyőzni, Mindenkinek megvan a gyenge pontja és arra kell játszani. Meg kell törni az ellenfél ritmusát, változatos játékot kell bemutatni. Ha pedig nem sikerül megverni, akkor elismerem, hogy ma ő volt a jobb, nem csinálok belőle nagy problémát.
Az ország egyik legjobb sportpszichológusához járok és tőle nagyon sokat tanulok arról, hogy, hogyan maradjak nyugodt egy mérkőzés alatt, vagy hogyan vegyem észre az ellenfél hibáit. Minden meccs előtt már egy órával elmegyek melegíteni, és igyekszem csak a mérkőzésre koncentrálni.

Mi motivál abban, hogy minél jobb eredményt érj el?
- Talán az, hogy meg akarom mutatni az embereknek, hogy, ha valaki valamit igazán akar, akkor azt el tudja érni. Mindig ösztönöz az, hogy, ha van egy eredmény akkor, annál még jobbat érjek el, hogy még jobb legyek.

Szereted ezt az életformát?
-Szeretem, bár nagyon sok dologról le kell mondani idő hiányában, mint például, hogy elmenjek barátokkal suli után valahova, vagy bármi más, de viszont sok olyat kapok, amiben más nem részesül. Mi teniszezők nagyon sokat utazhatunk, és már gyerekként eljuthatunk nagyon sok országba, láthatjuk a világot. Megtanuljuk, hogy mi az a kemény munka. Nem biztos, hogy később is teniszezők leszünk, de tudjuk, hogy mi az a kitartás és ez az élet bármely területén fontos.

Szüleidnek nagy szerepe van a sikereidben?
-Nagyon sokat köszönhetek a szüleimnek, azért amennyit tesznek az én boldogságomért, és hogy támogatják a teniszezést. Őket igazából nem is az eredmény érdekli, tehát, ha azt mondanám, hogy holnaptól nem akarok teniszezni biztos, hogy elfogadnák és megértenék, mert nekik az a fontos, hogy én boldog legyek. Önmagamnak játszanak fontos szerepet és szeretném, hogyha minél büszkébbek lennének rám.

 

 

Van példaképed?
- A bátyám is valamilyen szinten példakép nekem. Nagyon sokszor láttam, hogy milyen keményen edzett, és nagyon jól összetudta egyeztetni a teniszt a tanulással, akkor is amikor ez nem volt könnyű. Most már egyetemre jár.
Teniszezők közül mindenképpen Steffi Graff a példaképem, az eredményei miatt, amit el tudott érni a teniszben, illetve a viselkedése miatt a pályán. A mostani élmezőnyből pedig Maria Scharapova és Kim Clijsters a kedvenceim.

Mivel töltöd a szabadidődet, ha marad egyáltalán a tenisz és a tanulás mellett?
- Ha van szabadidőm, akkor a barátaimmal szoktam találkozni, elmegyünk moziba, vagy beülünk valahova beszélgetni. Szeretek olvasni, zenét hallgatni és úszni is szoktam járni.

Belefér az életedbe egy barát?
- Nincs barátom, de azt hiszem, hogy most nem is lenne időm rá.

Mi az ami fontos neked egy fiúban?
-Legyen barátságos, őszinte, segítőkész, lehessen vele bármiről beszélgetni és fontos az is, hogy tekintettel legyen arra, hogy én teniszezem, és erre megértő legyen.

Ha valaki nem ismer, hogyan jellemeznéd magad?
-Úgy gondolom, hogy nagyon segítőkész vagyok. Hogyha valakinek valami problémája van nagyon sokszor hozzám fordulnak, és szerintem én jól megtudok mindenkit érteni. Mindig igyekszem kedves lenni az emberekkel és próbálok mindenkivel szót érteni, mert nem szeretek senkivel sem rosszban lenni, nem szoktam senkinek a háta mögött beszélni. Azt mondják, hogy mindig jókedvű vagyok, ha rossz tulajdonságot kéne mondani, akkor nagyon rendetlen vagyok, sajnos.

Mi a véleményed a hazai teniszéletről? Mi az amin változtatnál?
- Szerintem Magyarországon nagyon sok a tehetség és a legnagyobb gond, hogy nincsenek, olyan helyek ahol profivá lehet válni. Külföldön vannak, klubok ahol a legjobbak együtt edzenek, nagyon jó edzéstervvel. Nálunk nincsen egy központ, ahol ott lennének a legjobb játékosok, a legjobb edzők. Itthon egyébként nagyon jó edzők is vannak. A másik nagy probléma, hogy nálunk nagyon nagy az irigység, és amíg egy külföldi versenyen egy ország játékosai szurkolnak, biztatják egymást, nálunk nincs jó csapat szellem, itt más a mentalitás és mindenki mondja egymásról a rossz kritikákat. Nálunk ha valaki felkerül a ranglistán nagyon sokszor nagyképű lesz. Hiányzik az anyagi támogatás az állam és a szponzorok részéről is, és nincs igazából jó lehetőség teniszezni, akárcsak hobbi szinten is.

Mik a terveid a jövőre nézve?
-Mindenképpen szeretnék jövőre elindulni egy junior Grand Slam-en, és az ITF ranglistán szeretnék bekerülni a legjobb nyolcvanba. Ez egy nagy út, de remélem, hogy végig tudom járni.

Sok sikert kívánok és köszönöm az interjút!

Interjú: Madarász Attila
Fótók: EB (2003)

2004. 11. 06.